Az Oroszországot és Kínát is magában foglaló, 11 országot tömörítő BRICS-csoport soros elnökségét ellátó Brazília szorosabb együttműködésre szólított fel, miközben a világot az ukrajnai és a gázai konfliktusok, valamint a Donald Trump amerikai elnök vezette kereskedelmi háborúk sújtják.

A csoport külügyminiszterei hétfőn Rio de Janeiróban találkoztak. A megbeszélések egybeestek azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos tűzszünetet rendelt el Ukrajnával, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „újabb manipulációs kísérletnek” nevezett.

„Mi a diplomáciát támogatjuk a konfliktus helyett, az együttműködést az egyoldalú döntéshozatal helyett” - mondta Mauro Vieira brazil külügyminiszter a BRICS-országok képviselőinek Rióban. Másrészt az ukrajnai konfliktus okozta humanitárius válság továbbra is fennáll - mondta Vieira, hangsúlyozva, hogy a helyzet fokozta a „diplomáciai megoldás sürgősségét”.

A csoport többi tagja, köztük Egyiptom, Etiópia, India, Indonézia, Irán, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és az Egyesült Arab Emírségek a július 6-7-i vezetői csúcstalálkozót megelőzően a napirend véglegesítése céljából találkoztak. A BRICS egyik alapító tagját, Oroszországot Szergej Lavrov orosz külügyminiszter képviselte a találkozón.

A csoport az ukrajnai háború kitörése óta óvatos volt a kialakult helyzettel kapcsolatos megjegyzéseiben, békére szólított fel, és tartózkodott Oroszország cselekedeteinek elítélésétől.

A találkozóra az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezése szempontjából "kritikus hétnek" nevezett időszak elején került sor. Miután a hétvégén Ferenc pápa temetésén találkozott Zelenszkijjel, Trump elhatárolódott Putyintól, mondván, hogy szerinte az orosz vezető „húzza az időt”.

Másrészt köztudott, hogy az amerikai elnök nyomást gyakorolt Kijevre, hogy adja fel az Oroszország által annektált Krím visszafoglalásának reményét.

Teljes kivonulás Gázából

„Az izraeli bombázások újraindítása és a humanitárius segélyek további akadályozása elfogadhatatlan” - mondta Vieira hétfőn, és az izraeli erők „teljes kivonulását” követelte a Gázai övezetből.

A miniszterek várhatóan kedden közös zárónyilatkozatot adnak ki, amelyben a multilateralizmus és a nemzetközi piaci szabályok tiszteletben tartására szólítanak fel.

A találkozóra a világgazdaság szempontjából kényes időszakban kerül sor, miután a Nemzetközi Valutaalap Trump átfogó vámjainak hatása miatt leminősítette globális növekedési előrejelzéseit.

Amióta januárban visszatért a Fehér Házba, az amerikai vezető számos országra általános, 10 százalékos vámot vetett ki, míg a legtöbb kínai termékre akár 145 százalékos vámot is kivetett. Peking válaszul 125 százalékos vámot vetett ki az amerikai árukra.

Zhao Chenxin, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnök-helyettese hétfőn Pekingben kijelentette, hogy országa „a történelem helyes oldalán áll” Washington „egyoldalúságával és zaklatásával” szemben.

BRICS-valuta: „korai”

A Brazília, Oroszország, India és Kína alkotta BRICS, amely 2009-ben alakult, alternatíva lett a nyugati vezetésű nemzetközi szervezetekkel szemben, és jelentősen növekszik. Ma már a világ népességének közel felét, a globális GDP 39 százalékát teszi ki, és számos kérdésben véleményt alkot, Ukrajnától Gázáig, a globális kereskedelemtől más kritikus kérdésekig.

A vezetők júliusi csúcstalálkozóján a BRICS várhatóan kiemelten foglalkozik majd a dollár hegemóniájával szembeni kihívással. A tavalyi csúcstalálkozón a BRICS-tagok megvitatták a nem dollár alapú tranzakciók növelését, ami gyors választ váltott ki Trumpból, aki 100 százalékos vámokkal fenyegetőzött, ha aláássák az amerikai valutát.

Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter a brazil O Globo újságnak nyilatkozva hétfőn elmondta, hogy a BRICS-országok azt tervezik, hogy „növelik a nemzeti valuták arányát” a tagállamok közötti tranzakciókban, de az egységes BRICS-pénzre való áttérés „korai”. Brazília, amelyet eddig nagyrészt nem érintettek Trump súlyos kereskedelmi vámjai, szintén elutasította az új valuta létrehozásának tervét.

Az éghajlatváltozás várhatóan szintén kiemelt szerepet kap a miniszterek zárónyilatkozatában, mivel Brazília ad otthont az idei ENSZ COP30 klímakonferenciának, amely novemberben az Amazonas menti Belém városában kerül megrendezésre.