Emomali Rahmon tádzsik elnök kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Kirgizisztánban, hogy Szadir Dzsaparov elnökkel véglegesítse a régóta várt határmegállapodást.

2021 és 2022 között halálos összecsapások történtek a két ország közös határa mentén, a termékeny Fergana-völgy területén, amely a közép-ázsiai gazdaságok számára kritikus fontosságú, mivel vízben és mezőgazdasági forrásokban gazdag. Azóta azonban a két ország arra törekedett, hogy megállapodásra jusson a határvonalak kijelöléséről.

A megállapodás Közép-Ázsia utolsó határkonfliktusának megoldását jelenti, amely évtizedek óta tart.

„Senki sem közvetített. Az országok bejelentették, hogy maguk oldják meg a konfliktust. Nincs szükségünk senkire. Sem az Egyesült Államokra, sem Oroszországra, sem Üzbegisztánra, sem Kazahsztánra. Mi magunk fogjuk megoldani” – mondta Dzsömert Otorbaev, volt kirgiz miniszterelnök a TRT Worldnek adott különleges interjúban. Hozzátette, hogy a megállapodás békét teremt a két nemzet között, ezzel elősegíti a gazdasági tevékenységek növekedését a határ menti régiókban, különösen a Fergana-völgyben.

Íme, az interjú szövege magyarul:

TRT World: Elmagyarázná a határviták kiváltó okait és a megállapodás hátterét?

Dzsömert Otorbaev: A határviták nagy része a Fergana-völgyhöz kapcsolódik, amely Közép-Ázsia egyik legnépesebb területe. Valójában a Fergana-völgy, amely kis területet foglal el, gyakorlatilag egész Közép-Ázsiát ellátja mezőgazdasági termékekkel. Közép-Ázsiában az átlagos népsűrűség 19 fő/négyzetkilométer, míg a Fergana-völgyben ez a szám 800 fő/négyzetkilométer. Nagyon sűrűn lakott, és az elmúlt 20 évben a népesség 40 százalékkal nőtt, ami a Közép-Ázsiában uralkodó egészséges demográfiai helyzetnek köszönhető.

Közép-Ázsiában nincs elég termőföldünk. Nincs elég víz a földjeink öntözéséhez. Ezért ez a kis közép-ázsiai oázis nagyon fontos az összes közép-ázsiai gazdaság számára.

A szovjet korszak előtt a tádzsikok, üzbégek és kirgizek határok nélkül éltek együtt. Néha voltak konfliktusok, de nem voltak alapvető jellegű ellentétek a különböző nemzetek között. Amikor azonban a Szovjetunió elkezdte felosztani a területét köztársaságokra, az egyik legkritikusabb terület a Fergana-völgy volt, mert ugyanazon a területen üzbégek, kirgizek és tádzsikok éltek együtt. Hogyan húzzák meg a határt? Ez nagyon bonyolult kérdés volt, és őszintén szólva, a szovjetek nem fejezték be a határok ki- és megjelölését. Akkoriban senki sem figyelt erre a problémára, mert ugyanabban az országban éltünk. De 1991-ben, amikor minden köztársaság kikiáltotta a függetlenségét, a problémák növekedni kezdtek a biztonságtól a határőrizetig, a víz- és földhasználatig.

Mintha mindannyian ott lennénk a sakktáblán, fekete, fehér, fekete, fehér és fekete, stb. Tádzsikok, kirgizek és üzbégek ugyanazokban a falvakban élnek. Ez nagyon bonyolult volt. 33 évig voltak problémáink, de 2016 óta a helyzet pozitív irányba kezdett haladni, mert Savkat Mirzijojev új üzbég elnök valódi politikai akaratot mutatott az Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán közötti határok rendezésére. Ez a folyamat valóban sikeres volt, nagyobb probléma nélkül.

Sajnos nem ez volt a helyzet Kirgizisztán és Tádzsikisztán, a két testvéri nemzet között, részben azért, mert a tádzsik területen sokkal magasabb a népsűrűség, mint a kirgizé. Miután a demográfiai helyzet Tádzsikisztánban valóban bonyolultabbá vált, összecsapások történtek. Sok éven át, több mint 33 évig, a kirgizek és a tádzsikok próbáltak olyan megoldást találni, amely mindenkit kielégít. Ez nem volt könnyű, mert nem volt térkép.

Miért nem volt térkép? Nem a szovjetek készítették ezeket a térképeket, hogy kijelöljék a köztársaságok közötti határokat?

CO: Nem, mert a Fergana völgyben fekvő falvakban békében élnek együtt egymással kirgizek, tádzsikok és üzbégek. Például több tádzsik él a határ menti területeken, például a kirgizisztáni Voruhban. A szovjetek nem fordítottak teljes figyelmet erre a helyzetre, mert mindannyian ugyanabban az országban voltunk, és csak egy kormány volt a hatalmon. De 1991 után, amikor minden köztársaság kikiáltotta a függetlenségét, ez nagy problémává vált.

Az egyik nemzet több és jobb földet akart, a másik pedig jobb hozzáférést a vízhez, ami több mint 30 éve tartó vitát vált ki.  De szerencsére körülbelül négy évvel ezelőtt a kirgiz és a tadzsik kormányok politikai akaratot mutattak, hogy ezt megoldják olyan módon, amelyet kölcsönösen elfogadnak.

Rahmon tádzsik elnök történelmi jelentőségű állami látogatást tesz a kirgizisztáni Biskekben, hogy aláírja a határmegállapodást. A végleges dokumentum magában foglalja a részletes határ kijelölést, beleértve azt is, hogy ki mit és mikor fog tenni, valamint az emberek áttelepítésére vonatkozó intézkedéseket.

Például Dostuk falut, ahol kirgiz családok tucatjai élnek, Tádzsikisztánnak adják. Tádzsikisztán egy hasonló földterületet adna Kirgizisztánnak. Kirgizisztánnak aztán le kellene telepítenie ezeket a családokat, hasonló földterületeket kellene nekik adnia, és házakat kellene építenie. Ez egy nagyon nehéz folyamat lesz, de az a fontos, hogy mindkét fél megoldást akar elérni.

Ki közvetített a két nemzet között?

CO: Senki sem közvetített. Az országok azt mondták, hogy ezt a konfliktust mi magunk fogjuk rendezni. Nincs szükségünk senkire. Sem az Egyesült Államokra, sem Oroszországra, sem Üzbegisztánra, sem Kazahsztánra. Mi magunk fogjuk megoldani. De maga az üzbég elnök nagyon hatékonyan és eredményesen szólította fel mindkét felet a megbékélésre.

A Nevruz, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepén Március vége felé a három elnök csúcstalálkozót fog tartani a Fergana-völgyben. Ez egy újabb lépés lesz a Fergana-völgy testvéri egyesítése felé. Elsősorban határokat kell húzni, de azután megnyithatjuk a határokat a kereskedelemtől a munkaerőcseréig vagy közös hadgyakorlatokig, bármi előtt.  A vitarendezés után Közép-Ázsia utolsó problémája is megoldódik. Másszóval ez egy olyan lépés, amely örök barátsághoz vezet.

A megállapodás után ez a három nemzet létrehoz-e valamilyen gazdasági övezetet a Fergana-völgyben, hogy jobban tudják kezelni gazdasági tevékenységeiket?

CO: Feltétlenül. 2016 után az üzbég elnök nagyon világossá tette, hogy a közép-ázsiai regionális együttműködés lesz a prioritása. Ezért keményen dolgozott azon, hogy baráti kapcsolatokat építsen ki minden szomszédjával, és ez sikerült is neki, mert van egy másik szomszédja is, Türkmenisztán.

Miután megoldottuk határproblémáinkat Üzbegisztánnal, óriási kereskedelem és együttműködés indult el a határ mentén. Évente több millió üzbég érkezik Kirgizisztánba, és sok kirgiz nagyon szabadon utazik Üzbegisztánba, ami korábban nehéz volt. Most szabadpiaci jelleggel folytatják üzleti tevékenységüket. Most a fiatalok összeházasodnak, üzletelnek, családot alapítanak, közös projekteket és befektetéseket hajtanak végre. Mert évszázadok óta békében együtt élünk egymással.

Reméli, hogy ugyanez történik Tádzsikisztánnal is,ugye?

CO: Persze, igen, pontosan. Sok közös van bennünk. Verseny is van köztünk, de a verseny mindig jó.

Közép-Ázsia a világ egységes régiójává vált. Öt egyesült ország vagyunk. Bizonyára hallottak már arról, hogy sok csúcstalálkozót tartanak az 5+1 formátumban (Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Tádzsikisztán + Azerbajdzsán). Az olyan nagyhatalmak, mint az USA, az EU, Kína, Oroszország, Türkiye, Japán és Korea ebben a formátumban akarnak velünk találkozni. Hogy miért? Mert egységes álláspontot képviselünk. Népességünk nem túl nagy, csak 80 millió ember, némileg hasonlít Türkiyéhez, de valamiért mégis sok nagyhatalom akart velünk együttműködni.

Milyen modellt használ a problémák megoldására?

CO: Nincs egyetemes modell. Minden teljesen egyedi. Ez nem egy modell, hanem a vezetők politikai akarata, hogy ezt a problémát mások kára nélkül oldják meg. Meg kell javítanunk a határvonalakat, amelyekre sokan nem fognak figyelni a jövőben.

Az Európai Unió mintájában hol van a határ Belgium és Hollandia között? Senki sem tudja. Ugyanabba az irányba kell haladnunk.

Vannak vízumszabályozások Üzbegisztán és Kirgizisztán között?

CO: Vízummentes. Tádzsikisztán és Kirgizisztán között szintén nincs vízumkötelezettség. A balti államok kivételével a volt Szovjetunió összes országa között nem alkalmazunk vízumot egymás felé. Nincs vízumkötelezettség Türkiye részére.

A megállapodás után Tádzsikisztán és Kirgizisztán határállomásokat fog építeni a határvonal mentén?

CO: Először azonosítani kell, ez az egyes mérők részletes leírása. De van egy másik tényező, ami a jelölés, miszerint fizikai tárgyakat kell elhelyezni a határvonalon, és talán kerítést és táblát, amelyek arra irányítják az embereket, hogy mutassák fel útlevelüket a határőröknek.  

Ezt meg kell tenni, különben zűrzavar lesz, mert különböző adó- és vámrendszerek vannak, valamint eltérő árak vannak az anyagokra, a benzinre vagy a fogyasztási cikkekre. Nem akarjuk, hogy a csempészet népszerű jelenséggé váljon a határainkon.

Említette Közép-Ázsia egyesítését. Milyen a helyzet most?

CO: A testvériség érzése a DNS-ünkben van. Elnökünk és kormányunk azt mondja, hogy ez a helyzet mindenki érdeke. Baráti kapcsolatokat ki kell építenünk a szomszédainkkal. Ez nagy értelemben mindenki számára előnyös lesz, ezt mindenki megérti. Öt kisebb piac helyett egységes piac lesz. Egyetlen nagy egység. Természetesen harmonizálnunk kell a törvényeket, és keményen kell dolgoznunk azon, hogy az embereknek ne kelljen a szomszédos országokba utazniuk. Ez egyfajta bizalmat épít a nemzetek között, és ez folytatódni fog.

Hogyan fogja meghatározni ezt az egyetlen egységet? Ez a Közép-ázsiai Unió lesz, vagy valami más?

CO: Nem beszéltünk egy jogi személyiség létrehozásáról, egy kötelezettségeket meghatározó alapokmányról és a jogszabályok egységességének követeléséről. Minden évben öt elnök - néha meghívják Azerbajdzsán elnökét is –tanácskozást tart. Az olyan nagyhatalmak, mint az USA, az EU, Kína, Oroszország, Türkiye, Japán és Korea az 5+1 formátumban akarnak velünk találkozni. Elindítottuk az egymásra találás és a bizalomépítés folyamatát. Nem tudok találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy létrehozunk-e egy olyan jogi személyiséget, mint az Európai Unió. A folyamatnak természetesnek kell lennie, és lépésről lépésre közelebb kell kerülnünk egymáshoz.

Milyen szerepet játszhat Türkiye a közép-ázsiai egyesülésben?

CO: Türkiyével együtt tagjai vagyunk a Türk Államok Szervezetének (FÁK) (a perzsa nyelvű Tádzsikisztán nem tagja a FÁK-nak).  Ezek a csúcstalálkozók minden évben egyre érdekesebb, gyümölcsözőbb és ambiciózusabb eredményeket hoznak, különösen a gazdasági együttműködés terén. Ezért közelebb kell kerülnünk egymáshoz. Ebben az összefüggésben szeretném hangsúlyozni, hogy az úgynevezett eurázsiai vasúti forradalomnak vagyunk tanúi, amelyet a közép-ázsiai gazdasági újjászületés az új nagy játszma árnyékában című könyvemben írtam le.

Ez a vasút hatalmas kereskedelmi kapcsolatot biztosít Kína és Európa között. Ez egy hatalmas forgalom. Óránként két teljesen megrakott vonat közlekedik Európa és Kína között, különösen Közép-Ázsián keresztül az úgynevezett központi folyosón keresztül, amely összeköti Kínát a Kaszpi-tengerrel, Azerbajdzsánnal, Georgiával, Türkiyével és a Fekete-tengerrel.

Ez az új Selyemút, de ez egy új érzelmi útvonal is számunkra, mert egyesíti a török testvéreket. Nagyon nehéz tengeri kereskedelmet folytatni Közép-Ázsia és Türkiye között, de most már gyorsan fogunk közlekedni vasúton. A kereskedelmünk virágozni fog. Embereink többet fognak látogatni. Az üzlet, a beruházások, az emberek közötti kapcsolatok, a kulturális események, a humanitárius projektek erősödni fognak, mert jó közlekedési logisztikai lehetőségeink vannak. A kínai Csungkingból a németországi Duisburgba vonattal 12 nap alatt lehet eljutni. Ez azt jelenti, hogy a Biskek - Isztambul útvonal mindössze hat napot vesz igénybe. Ez az eurázsiai kereskedelem a török útvonalon virágzik. Így a türk nemzetek úgy fognak egyesülni, mint még soha.