A gázai gyermekeket behatóan fenyegeti az akut élelmiszerbizonytalanság fokozódása. Az Integrált Élelmiszerbiztonsági Fázisbesorolás (IPC) új adatai szerint az emberek 93%-a válságszintű akut élelmiszerbizonytalanságot vagy annál rosszabb élelmezési szintet tapasztal.
Az IPC, amely a világ vezető élelmiszerválságokat mérő szervezete, jelentésében kijelentette, Gáza „kritikus éhínségkockázattal néz szembe.”
Egy 25 éves, négygyermekes édesanya Észak-Gázából, akinek gyermekei alultápláltság miatt a Save the Children egészségügyi klinikáján ellátásban részesültek a harcok rövid szünetében, így nyilatkozott: „Tudjuk, milyen az éhség érzése – megízleltük a halált. Gyermekeink csak arra várnak, hogy rájuk kerüljön a sor.”
Az izraeli hatóságok által bevezetett teljes blokád, amely megakadályozza a segélyek és áruk bejutását, arra kényszerítette a családokat, hogy elképzelhetetlen intézkedéseket tegyenek a túlélés érdekében – állítja a Save the Children.
A szervezet szerint, ha nem történik sürgős lépés a blokád megszüntetése és az élelmiszer, valamint gyógyszerek Gázába való beengedése érdekében, egymillió gyermek lesz kitéve az éhség, a betegségek és végső soron a halál veszélyének.
Az elmúlt napokban Észak-Gázában a családok kétségbeesett intézkedésekhez folyamodtak, például állati takarmányt, lejárt lisztet, valamint homokkal kevert lisztet fogyasztottak a túlélés érdekében.
„Nem tudom, hogyan etessem a családomat. Nincs étel. Olyan dolgokat kell ennünk, amiket elképzelni sem tudna. Kétségbeesett a helyzet – káosz van. Nem tudjuk, mi vár ránk. Senki sem él méltóságteljes életet. Miért történik ez velünk?” – mondta el egy 30 éves apa, aki Észak-Gázában él terhes feleségével és kétéves gyermekével.
„Ez igazságtalan. A lányom gyenge, állandóan beteg, és nem tud felkelni. Hasmenése van. Éhezéstől szenved. A feleségem el fogja veszíteni a meg nem született gyermekünket.”
Tábornokok terve
A Human Rights Watch (HRW) arra figyelmeztetett, hogy az izraeli kormány terve, amely Gáza megmaradt polgári infrastruktúrájának lerombolására és a palesztin lakosság egy kis területre való beszorítására irányul, az emberiesség elleni bűncselekményeknek, etnikai tisztogatásnak, valamint a népirtás súlyos eszkalációjának számítana.
A HRW szerint az izraeli erők olyan taktikákat alkalmaztak, amelyek magukban foglalják a palesztin civilek kényszerű kitelepítését, valamint az olyan alapvető ellátmányok mint például élelmiszer, víz és orvosi segély szigorú blokádját.
Ezek az intézkedések a „Tábornokok Terve” néven ismert stratégiához kapcsolódnak, amelyet Giora Eiland korábbi izraeli tábornok javasolt. A terv Észak-Gáza polgári lakosságának evakuálását szorgalmazza, és a maradék személyeket harcosként jelöli meg, ezzel igazolva a katonai akciókat ellenük.
Számos szervezet érvelt amellett, hogy ez a megközelítés gyakorlatilag a civileket célozza meg, illetve aláássa a nemzetközi humanitárius jog megkülönböztetésre és arányosságra vonatkozó elveit.
Az emberi jogi szervezetek, köztük a HRW és az Amnesty International, komoly aggodalmukat fejezték ki, miszerint az intézkedések népirtásnak minősülhetnek. A polgári infrastruktúra szándékos megcélzása és a humanitárius segélyek korlátozása bizonyítékként szolgálhat arra, hogy szándékosan próbálnak megsemmisíteni egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportot, ahogyan azt a Népirtás Egyezmény meghatározza.
